Egy olyan társadalomban, ahol a távolságtartás vált normává, a törődés szinte radikális gesztussá vált – mondta a szakember.
Sokan próbálnak „hidegnek” és távolságtartónak tűnni – mintha a szerelem megtalálná őket / fotó depositphotos.com
Mark Travers amerikai pszichológus kétféleképpen nevezte meg, hogy a „közöny járványa” hogyan teszi tönkre a szerelmet a modern világban.
„A szerelembe esés és az érzések életben tartása nem mindig könnyű folyamat. A kapcsolatok és a randevúzás gyakran jár együtt szégyenkezéssel és sebezhetőséggel, de ahelyett, hogy felvállalnák ezeket az érzelmeket, sokan megpróbálnak „hidegnek” és távolságtartónak tűnni – mintha a szerelem magától rájuk találna, és nem lenne szükség erőfeszítésekre. Egyszerűen fogalmazva, abbahagyják a próbálkozást” – magyarázta a Forbes cikkében.
Szerinte ez része annak a jelenségnek, amelyet a pszichológusok „közömbösség-járványnak” neveznek – amikor az érzelmi távolságtartás vonzóvá válik, a szeretet kimutatása pedig „kínossá” vagy akár „szégyenletesnek”.
„Az emberek közömbös hangnemben írnak üzeneteket, figyelmen kívül hagyják a beszélgetőpartnereket, eltűnnek a kommunikációból, ha az túl sok erőfeszítést igényel. Sokan félnek attól, hogy túlzott érdeklődésnek tűnjenek. De az ilyen krónikus közöny, amikor senki sem teszi meg az első lépést, és nem ismeri el, hogy érdekli, végül tönkreteszi egy valódi kapcsolat lehetőségét” – tette hozzá a pszichológus.
És ez az a két mód, ahogyan a „közömbösség-járvány” csendben megfoszt minket az egészséges szerelem esélyeitől – nevezte meg Travers:
Az egót az érzelmi intimitás elé helyezzük. Sokan megtanulták mesterien elrejteni magányosságukat. Hidegen viselkednek, hogy „titokzatosnak” tűnjenek. Kerülik a szemkontaktust és a hétköznapi társas érintkezést, mert félnek attól, hogy érdeklődőnek tűnnek. De az állandó közömbösség színlelése éppen az ellenkező hatást váltja ki. Elüldözi az embereket, és megakadályozza a valódi kommunikációt. A Canadian Review of Sociology 2024-es tanulmánya szerint a krónikus magány érzelmileg kimerítő.
Olvassa el még:
Megakadályozza, hogy az emberek felelősséget vállaljanak a tetteikért. Az emberek gyakran leértékelik a másik ember érzéseit, és úgy tesznek, mintha a körülöttük lévők „túlságosan igényesek” lennének. Kerülik a nyílt beszélgetéseket, nem magyarázzák meg tetteiket, és inkább kitérnek. A távolságtartásra való törekvésük megakadályozza őket abban, hogy elismerjék érzéseiket és felelősséget vállaljanak.
„A kapcsolatteremtés nem gyengeség. A randizás pedig nem show. Mindannyiunknak korlátozott idő áll rendelkezésünkre ezen a bolygón, és ha ezt a közömbösség játékára pazaroljuk, azzal megfosztjuk magunkat az igazi nyitottság örömétől. Igen, néha fájdalmas. De csak így születik meg az igazi. Egy olyan társadalomban, ahol a távolságtartás vált normává, a törődés szinte radikális gesztussá vált. Pedig az őszinteség az esély az igazi szeretetre és a mély kapcsolatra” – tette hozzá a pszichológus.
Emlékezzünk vissza, korábban a pszichológus három apróságot nevezett meg, amelyek megmentik a szerelmet és a kapcsolatokat.
